Ezen az oldalon összegyűjtve találod meg a nyelvvizsga tervezéshez és a jelentkezéshez legfontosabb információkat:
.
1. Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?
Az egynyelvű nyelvvizsga négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése), és értelemszerűen cak az idegen nyelvet kell használnod. Ezzel szemben a kétnyelvű nyelvvizsga öt készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek). Ez azt jelenti, hogy a kétnyelvű nyelvvizsga kiegészül a hagyományos feladatok mellett fordítási feladattal, ahol a magyar nyelvet is jól kell használni . Válassz olyan típust, mellyel esélyeidet növeled!
2. Mit jelent az, hogy szaknyelvi vizsga?
A szaknyelvi vizsga olyan nyelvvizsga, amely minden idegen nyelvi készséget szakterülethez kötötten, szakmai tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal mér. Az angol orvosi szaknyelvi vizsga például olyan elemeket tartalmaz, amelyek orvos szakmai tevékenysége során felmerülő feladatok megoldására irányulnak. A gazdasági szaknyelvi, üzleti, turisztika-idegenforgalom, informatika, stb. szakterületek nyelvvizsgáit speciális vizsgarendszerekben teheted le.
Szaknyelvi vizsgára elsősorban a felsőoktatásban tanulóknak lehet szüksége a diplomához, de jó ha tudod, hogy a szaknyelvi vizsga az általános nyelvvizsgákhoz hasonlóan számít a továbbtanuláskor. Ez is kemény fedeles bizonyítvány.:)
3. Mennyi időre van szükségem egy nyelvi szint eléréséhez?
A tanulás egyéni folyamat. Azt, hogy kinek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy eljusson egy adott nyelvi szintre, számos dolog befolyásolja. Fontos, hogy a tanuló beszél-e már valamilyen idegen nyelven, hogy mennyi időt tud, illetve akar a nyelvtanulásra fordítani, hogy mennyire elszánt, illetve, hogy mennyit gyakorol.
Ha bizonytalan vagy, vagy még nincs kellő vizsga-rutinod, keress olyan szakembert, aki pontosan el tudja mondani, mit kell tenned, és mit kell megtanulnod. Egy alapos szint- vagy kompetenciaméréssel az elején meglehetősen pontos felkészülési terv készülhet Neked.
.
4. Mit jelent az „A”, „B”, „C” , illetve a B1, B2, C1 betűjelzés?
Az „A”, „B”, „C” betűjelzés a nyelvvizsga részeit jelenti. Az A a szóbeli részt, a B az írásbeli részt, a C pedig a komplex nyelvvizsgát jelent, tehát a szóbeli(A) és írásbeli(B) részt együtt.
Az A1, A2, B1, B2, C1, C2 betűjelzés pedig a nyelvvizsga KER szintjét jelenti. A1 a minimumszint , A2 a belépő fok, B1 az alapfok, B2 a középfok, C1 a felsőfok és C2 a mesterszint. Nem is olyan bonyolult ugye?
.
5.Mit jelent a honosítás?
A honosítási eljárás egy külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány elismertetése államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványként. Ennek részletei a nyak.hu honlapon találhatók meg.
.
6.Hány éves kortól jelentkezhetek nyelvvizsgára?
A jelenleg érvényben lévő akkreditációs szabályok értelmében minden olyan személy jelentkezhet, aki a jelentkezés naptári évében betölti 14. életévét. Felső életkor nincs.
Léteznek speciális, gyerek nyelvvizsgák is, ezekről a vizsgahelyen adhatnak felvilágosítást.
.
7.Mikor sikeres a vizsgám?
A vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó készségenként (részfeladatonként) legalább 40%-os, összességében pedig legalább 60%-os teljesítményt nyújt.
Ez azt jelenti, hogy a felkészülés során nagy odafigyelés szükséges. Ha van gyenge pontod, pl: magnó, érdemes a fejlesztésébe egy kis időt beletenni, hogy biztosan elérhető legyen az átlag 60%!
.
8.A 40%-os megfelelési küszöb vizsgarészekre vagy feladatokra vonatkozik?
A 40%-os megfelelési küszöb az egyes vizsgarészekre vonatkozik, például szövegértés, hallásértés, fogalmazás. Általában a nyelvtani teszt (ha van ilyen), önálló íráskészségmérő feladat (esszé, fogalmazás, levél) vagy hallásértés (magnó) a gyenge pont. Ennek oka, hogy könnyű kifutni az időből, illetve nehézséget okoz az értés.
9.Lehet párosítani két különböző Magyarországon akkreditált nyelvvizsgarendszer nyelvvizsgarészeit?
Van lehetőség egy nyelvvizsgarendszer írásbeli és egy másik nyelvvizsgarendszer szóbeli vizsgarészének párosítására egy komplex típusú nyelvvizsgává. A 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet értelmében a külön megszerezett szóbeli és írásbeli vizsgabizonyítvány egyenértékű a komplex vizsgával. Részvizsgák megszerzése esetén a komplex vizsga meglétéről szóló igazolást az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központja (NYAK) állítja ki. Az általános nyelvvizsga párosítható általános és gazdasági nyelvvizsgává, de ebben az esetben általános komplex nyelvvizsga lesz belőlük, a szaknyelvi nyelvvizsga pedig csak szaknyelvi vizsgával párosítva ad komplex szaknyelvi bizonyítványt.
.
10.Hányszor lehet megpróbálni egy vizsgát?
A teljes vizsgát tetszőleges alkalommal meg lehet megismételni. A további részletek (a részismétlésre vonatkozóan is) az adott nyelvvizsga rendszer Végrehajtási szabályzatában olvashatók.
11.A felsőoktatási intézményem tanulmányi osztályán azt mondták, hogy a diploma átvételéhez általános nyelvi komplex típusú, B2 szintű nyelvvizsga-bizonyítványt kell bemutatnom. Szaknyelvi komplex típusú, B2 szintű nyelvvizsgával kiválthatom?
Igen, A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület állásfoglalása szerint az általános nyelvi nyelvvizsga bizonyítványt helyettesíti az azonos nyelvből és szinten tett akkreditált szaknyelvi vizsgabizonyítvány. Fordított helyzetben ez a megállapítás nem érvényes, a szaknyelvi bizonyítványt nem válthatja ki az általános nyelvi bizonyítvány.
.
12.A nyelvvizsgám két részletben lett sikeres (egyszer az írásbeli, egyszer a szóbeli). Ilyenkor a másodiknak letett vizsga után komplex típusú vizsgáról kapok bizonyítványt?
Nem, ebben az esetben két vizsgabizonyítványt kap a két részvizsgáról. Az azonos nyelvből és azonos szinten tett írásbeli és szóbeli részvizsga-bizonyítványok automatikusan komplexnek minősülnek, ehhez nem szükséges külön igazolás, kérésére azonban erről az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (OH NYAK) állít ki ilyen igazolást.
.
13.Kell-e külön szaknyelvvel foglalkozni annak, aki jól tudja az adott nyelvet?
Nem kell, de érdemes, hiszen egy adott szaknyelv ismerete sokkal mélyebb tudást von maga után, különösen fontos a szakmai szókincs ismerete és használata. Mivel a vizsgán szakmai feladatok és szituációk kerülhetnek elő, ezek gyakorlása sokat javíthat az eredményeken.
14.Lehet-e a nyelvtanulást a szaknyelv tanulásával kezdeni?
Lehet, de nem érdemes. Mindenképp ajánlott először megszerezni a stabil nyelvi alapokat, és legalább a B1 szintet elérni. Ezt könnyen ki lehet bővíteni a szaknyelvi ismeretekkel és szókinccsel. Fontos, hogy a szaknyelv nem csak szókincsében tér el az általános nyelvtől, hanem hanem szakmai ismereteket is megkövetel.
.
15.Le lehet tenni a vizsgát anélkül is, hogy részt vettem volna egy előkészítő tanfolyamon?
A vizsgázó nem köteles tanfolyam részt venni a vizsga letétele előtt. Ennek ellenére ajánlott a vizsgázó számára, hogy részt vegyen egy felkészítő tanfolyamon. Itt sajátíthatók el ugyanis azok a nyelvi és vizsgaspecifikus készségek, amelyek segítségével a lehető legkönnyebben tehető le a nyelvvizsga.
A nyelvvizsgára készülő csoportosan, de egyéni formában is tanulhat. A legfontosabb, hogy a megfelelő ismereteket kapja meg, és megfelelő gyakorlással vállalja a megmérettetést.
.
.
Ha hasznosnak érzed ezt a kis összefoglalót, visszajelezhetsz nekünk!
.
Nyomj egy LIKE-ot Facebook oldalunkon most >>
.