Nyelvtanulás felmérés
Egy idei (2015.) kutatás eredményeként olyan információkkal rendelkezünk, amelyek választ adhatnak számotokra megannyi nyelvtanulással kapcsolatos kérdésre. Bejegyzéseinkben pedig napról napra megosztjuk veletek azokat az adatokat, illetve sikeres nyelvtanulóktól származó gondolatokat és tapasztalatokat, amelyek segíthetnek nektek abban, hogy hogyan lehettek még inkább eredményesek a nyelvtanulásban. De nemcsak ennyi található meg ezen az oldalon. Ezeket az eredményeket munkatársaink is kiegészítik néhány gondolattal.
Kérdések:
1. Miért tanul idegen nyelvet?
2. Az iskolában megszerzett tudás elegendő?
3. A nyelvtanulási formák hatékonysága
4. A kommunikatív nyelvtudás fontossága
5. Mi befolyásolhatja egy nyelvvizsga eredményeit, sikerességét?
1. Miért tanul idegen nyelvet?
A nyelvtanulók többsége azt a választ adta erre a kérdésre, hogy elsősorban azért tanul idegen nyelveket, mert ez hozzátartozik az élethez, nyelvtudás nélkül nagyon nehéz érvényesülni a mindennapokban. Ezt követték a külföldi munkavállalásra, illetve a jobb pozíció elérésére irányuló válaszok. Talán titeket sem lepnek meg a kapott eredmények, hiszen a nyelvtanulók jelentős többsége a személyes érdeklődés mellett a munkahelyi, illetve az iskolai elvárások miatt tanul idegen nyelveket. És hogy miért is annyira fontos a nyelvtanulási cél? Mert az ad motivációt és késztet arra minket, nyelvtanulókat, hogy folyamatosan fejlesszük a tudásunkat.
Karfner Judit: A motivációkat kutatva eszünkbe jutott Lomb Kató, aki az Így tanulok nyelveket című könyvében (Gondolat, 1970) meséli el angol nyelvtanulásának történetét. Miután elhatározta, hogy nyelvtanításból fog élni, el kellett döntenie, melyik nyelvet fogja tanítani. A latinra egyszerűen nem volt igény, franciából pedig több tanár volt, mint tanítvány. Egyedül az angol tűnt keresettnek, amit viszont előbb el kellett sajátítania. Ez alapján alakította ki saját nyelvtanulási módszertanát, amelyet azután még vagy egy tucat nyelv megtanulása során tökéletesített.
Nagyon izgalmasan hangzik ez, főként annak tudatában, hogy mindez 1933-ban történt. Anyanyelvű tanár és nyelvtani segédletek nélkül indult neki, mondhatni egy Galsworthy kötettel. Kíváncsiak lennénk, hogy vajon milyen feleletet adott volna a mai nyelvtanulóknak feltett kérdésre. ‘A munkámhoz szükséges’ vagy ‘ez alap, hozzátartozik az élethez’ lenne inkább a válasz? Az ok, a motiváció, amiért valamibe belekezdünk és csináljuk, olyan fűtőanyag, ami a célokig repíthet mindenkit, aki komolyan veszi a céljait, legyen szó akár egy tizenhat nyelvű tolmácsról, akár egy mai nyelvtanulóról!
Sokféle céllal lehet tehát nyelvet tanulni. De mi a célunk? Érdemes most azon eltöprengeni, hogy mi is a valódi ok, amiért el akarunk jutni egy szintre és el akarunk sajátítani egy nyelvet és vajon van-e bennünk kellő motiváció a megvalósításhoz?
2. Az iskolában megszerzett tudás elegendő?
A nyelvtanulók véleménye, illetve a nyelviskolában, valamint a magántanárral tanulók számának növekedése egyértelműen azt mutatja, hogy az iskolában megszerzett nyelvtudás nem elegendő. Az általunk megkérdezett sikeres nyelvtanulók is azt vallották, hogy egyéb módon is bővítették az iskolai keretek között megszerzett nyelvtudásukat.
Ennek számos oka lehet. Az azonban egyértelmű, hogy az iskolai nyelvtanulás eredményességét és hatékonyságát nagyban gátolja az, hogy ott a tanulók nagy létszámú csoportokban tanulnak idegen nyelveket. Ezáltal pedig lényegesen kevesebb figyelem jut egy-egy tanulónak, mint például egy nyelviskolai kiscsoportos tanfolyam során. Egy másik ok lehet az is, hogy a nyelv tantárgyként jelenik meg a diákok mindennapjaiban, amit ‘tanulni kell’, megfelelve a napi, heti iskolai követelményeknek és elvárásoknak. A valódi nyelvgyakorlásra azonban alig kerülhet csak sor, és ez gátolja a nyelvi magabiztosság kialakulását vagy az olyan sikerélmények megszerzését, ami a nyelvtanuló motivációját növelheti meg.
Karfner Judit: Az iskolában tanulók leggyakrabban a nyelvgyakorlás lehetőségét hiányolják, azonban ahhoz is önbizalom szükséges, hogy amikor a helyzet előáll, például egy órai szituációban vagy egy külföldi vásárlás során, a megszólalást és a kommunikációt bevállalja a nyelvtanuló. A nyelvtanulóknál tapasztalható az a hozzáállás, hogy saját tudásszintjét még nem tartja elég jónak egy feladathoz, és azt egy jövőbeni és magasabb szintű nyelvtudással tartja elfogadhatónak. Az iskolai oktatás keretei között (óraszám és csoport) sajnos nincs arra mód, hogy a nyelvtanulókkal egyénileg foglalkozzanak és minden nyelvtanuló elérhesse a kommunikatív nyelvtudás szintjét. Maradnak az előre betanult szövegek és szövegminták, így aztán a több éve nyelvet tanuló fiatalok is egészen bizonytalanok saját tudásukat illetően, amikor spontán kellene megszólalni és nyelveket beszélni.
A nyelvtanulóknak tehát már kezdő szinttől kezdve kommunikatív nyelvtanulási módszereket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy a nyelvtanulás mellett a nyelvgyakorlás is kellő teret kapjon a tanulási folyamatban, és ne féljenek a megszólalástól, mert a nyelvtanulás semmiképpen sem elméleti tantárgy. Lépésről lépésre haladni és nem félni a hibázástól, ez minden nyelvtanuló útja. Újra és újra próbálni elmondani, megérteni, mert az oly gyakran emlegetett gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez ugyanarra a dologra lesz szüksége minden nyelvtanulónak: a sokféle kommunikációs lehetőségre, hogy a gyakorlat során tartós és folyékony nyelvtudássá formálódjanak az addigi elméleti ismeretek.
3. A nyelvtanulási formák hatékonysága
A kapott eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a nyelvet tanulók a külföldi tartózkodást, illetve a külföldi tanfolyamokat tartják a legeredményesebb tanulási formának. Ez korántsem meglepő, hiszen hol máshol gyakorolhatunk a leghatékonyabban, ha nem olyan közegben, ahol az általunk tanult nyelvet anyanyelvként használják. A külföldi tanulási lehetőségeket érdekes módon az intenzív képzések és a magánórák követik 4,6/6 és 4,7/6 eredménnyel.
A lista érdekessége, hogy az internetes alkalmazások és az ingyenes internetes feladatok a középmezőnyben végeztek, a legkevésbé hatékonynak pedig a nagy létszámú csoportos tanulás, a mások jegyzeteiből való tanulás és az iskolai oktatás számít.
Karfner Judit: A rangsor számos érdekességet rejteget arról, hogy a nyelvtanulók milyen képzési formákat tartanak hatékonynak. Előre kívánkozik az a kérdés, hogy a nyelvtanulás formája befolyásolja-e a nyelvtudást, és az olyan egyéni kompetenciák alakulását, mint például a kommunikációs képesség. Szakemberként úgy gondoljuk, hogy erősen befolyásolhatja a nyelvtudás szintjét és annak használhatóságát is a nyelvtanulás formája. Hiszen éppen a külföldi tartózkodás vagy nyelvtanulás kapcsán ismert a tény, hogy mekkora változást idézhet elő egy nyelvet valamilyen szinten beszélő személy kommunikációs képességében egy ilyen külföldi élmény. Természetesen ez csak akkor áll elő, ha a nyelvgyakorlás megvalósul, vagyis a nyelvtanuló cselekvésre vált, és a saját nyelvtudását korlátok nélkül kiaknázza.
Érdemes tehát tüzetesebben végiggondolni azt, hogy mely nyelvtanulási forma mennyire hatékony, és kiválasztani azt a formát, ami a célul kitűzött eredményt meghozhatja. Ha már egyszer elhatároztuk, hogy elsajátítunk egy adott nyelvet, ragadjuk meg a nyelvtanulási lehetőségeket az olyan hétköznapi helyzetekben is, mint például az étterem, a tömegközlekedés, vagy a szórakozás. Minél többféle nyelvtanulási formát próbálunk ki, annál gyorsabbnak fogjuk érezni a nyelvtanulás folyamatát, és hatásosan kiegészíthetjük a hagyományos nyelvórákat is. Az élmények pedig feldobják majd a szótárban szereplő szavak jelentését.
Érdemes időnként értékelést tartani a módszereink hatékonyságáról is. Szeretünk az interneten kattintgatni, teszteket kitölteni? Ez hasznos lehet, de egészen biztosan a tesztek világában akarunk elmélyedni? A feladatok, amikre időnket áldozzuk, megfelelő szintűek vagy szókincsében relevánsak a mi céljainkhoz? Döntsünk ezek hasznosságáról, és számoljunk le az időrabló vagy kevés eredménnyel kecsegtető tevékenységekkel, s helyettük válasszunk olyan tanulási és nyelvgyakorlási lehetőségeket, amivel profi módon fejleszthetjük magunkat!
4. A kommunikatív nyelvtudás fontossága
A kommunikatív nyelvtudás óriási jelentőséggel bír minden megszerzett nyelvi képesség és készség között. A kutatásunkban részt vevő sikeres nyelvtanulók döntő többsége is egyetértett abban, hogy a kommunikatív nyelvtudás előnyt jelent a munkaerőpiacon, illetve, hogy a nyelvtudás szinten tartásának a legkiválóbb módja a szóbeli kommunikáció.
Egyértelmű tehát, hogy a nyelv használata segít frissen tartani a nyelvtudásunkat. Ha Te sem szeretnéd, hogy az eddig megszerzett nyelvtudásod veszendőbe menjen, vagy egyszerűen igenis ki akarod élvezni, hogy Te már beszéled a nyelvet, akkor azt ajánljuk, legyen a nyelvhasználat a mindennapjaid része. Csináld azt, amihez kedved van, de természetesen idegen nyelven, és a nyelvtanulás máris kellemes időtöltés lesz. Ezután már csak azt lesz nehéz eldönteni, hogy például az angol miatt hallgatod a zenét, vagy a zene miatt angolozol?
Ha pedig már rendelkezel stabil B2 szintű angol nyelvtudással, akkor egy remek lehetőséget kínálunk a számodra: gyere, gyakorold nálunk az angol nyelvű kommunikációt az olyan kommunikáció-központú foglalkozásokon, mint a ’Csak a duma!’ tanfolyamunk, ahol nincsenek kötöttségek és nyelvtanozás, a hangsúly kizárólag a beszéden van, így a megszerzett tudásod frissen tartása és használata neked is jó érzést okoz majd.
Karfner Judit: A válaszadók döntő többsége teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a nyelvhasználat segíti a meglévő tudás frissen tartását. De mit érthetünk nyelvhasználat alatt? Vajon mi számít nyelvhasználatnak? Az internetes oldalak, mint például a Duolingo, az ingyenes nyelvtani mondatok, az onlinepercek vagy az olvasmányok, az angol hírek, a blogok vagy a chat annak számítanak? S a legtöbbet hallott kérdés: Melyik a jó?
A kedvenc időtöltés kiválasztása előtt érdemes egy dolgot tisztázni. Míg az olvasáson és a hallgatáson alapuló információk inkább a receptív (fogadó) képességeinket veszik igénybe, a chat, vagy a blogírás, a skype-olás és a dumálás során a produktív (nyelv előállító) képességeinkre lesz szükségünk. Válasszunk átgondoltan olyan tevékenységet, ami a kitűzött célunknak megfelelő, és ne habozzunk lemérni előrébb jutottunk-e általa, érezhető-e a fejlődés. Ha azonban nem vagyunk elégedettek, vagy úgy érezzük, másra lesz szükségünk a jövőben, keressünk új nyelvtanulási formákat és eszközöket, hogy újra motiváltak legyünk, és sikereket érjünk el a nyelvtanulásban.
5. Mi befolyásolhatja egy nyelvvizsga eredményeit, sikerességét?
Azt a fontos kérdést is feltettük azoknak a kérdőívünket kitöltő nyelvtanulóknak, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával, hogy szerintük mely tényezők befolyásolják a leginkább egy nyelvvizsga sikerességét, illetve eredményeit. A beérkezett válaszok kiértékelése után kapott eredményeken mi egy cseppet sem lepődtünk meg. A válaszadók többsége ugyanis a felkészülés és az oktatás hiányosságait, valamint a stresszt jelölte meg elsődleges befolyásoló tényezőként.
Karfner Judit: Amikor egy olyan fontos megmérettetésre készülünk, mint a nyelvvizsga, fontos megismerni a buktatókat. Ehhez a felkészítést végző oktatók adhatják a legtöbb segítséget, hiszen tapasztalatból tudják, hogy a feladattípusokra hogyan tudnak a leghatékonyabban felkészülni a nyelvtanulók. Ám legalább ennyire fontos az is, hogy a felkészülés folyamata ideális legyen. Mit jelent ez? Vajon hogyan tehetünk már a felkészülés elején többet annak érdekében, hogy az eredmény valóban pozitív legyen? Íme a lista, ami a legfontosabb lépéseket tartalmazza. Ezeknek az elmulasztásáért a nyelvtanulók a legnagyobb árat fizethetik:
1. A külső tényezők felmérése (mikorra, milyen típusú, szintű, nyelvű vizsgára van szükség), valamint a vizsgakövetelmények felderítése.
2. A saját tudás és kompetenciák felmérése, és a rendelkezésre álló idő meghatározása.
3. Az első két pont összevetése, és annak eldöntése, lehetőleg szakemberrel, hogy a betervezett vizsga a rendelkezésre álló idő alatt, a jövőben ráfordítható idő és energia felhasználásával sikeresen teljesíthető-e.
4. A tanulás és a gyakorlás időszakában aktívan cselekedni, vagyis tanulni.
Hasonlóan egy ház felépítéséhez, a nyelvtanulás kezdetétől a végéig fel kell építeni és össze kell erősíteni az ismeretelemeket. Erős és teherbíró épület kell, amire minden helyzetben számíthatsz. Eközben figyeld a fejlődést és változtass, használd a jól működő stratégiákat és lépj túl az eredménytelenséget okozó tényezőkön.
+1 A felkészülés és az oktatás hiányosságait ezekkel a lépésekkel lehet a leginkább kiküszöbölni, illetve ezek jelentős százalékban befolyásolják a vizsgázók stressz-szintjét is. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyelvvizsga során gyakorlati tudást, nem pedig elméletet értékelnek. A vizsgázónak tehát a saját tudására és tapasztalataira van szüksége, és olyan önállóságra, amelyet legkönnyebben egy szakemberrel közösen tud elérni. Valójában ez a legjobb nyugtatószer!
Nyelvvizsga vagy nyelvi érettségi esetén ne halogasd tovább a felkészülést, most már tudod, hogyan tedd meg az első lépéseket!